Folyamatosan frissülő blogunkban a Kubinyi Ferenc Múzeum régészeti tevékenységének új és régi kutatási eredményeit, régészeti felfedezéseket, érdekes történeteket ismertetünk. Az ismeretterjesztő írások és a hozzátartozó képek szerzői jogvédelem alatt állnak, szerzőink szellemi termékei. Kérjük a tartalmakat ne másolják, mint ahogy mi is tiszteletben tartjuk az interneten nyilvánosságra hozott egyéb alkotások szerzői és tulajdonjogát!

Jó olvasást és kellemes időtöltést kívánunk! 

A Csesztve-Stalák elnevezésű lelőhelyen 1984 és 1992 között, kisebb-nagyobb megszakításokkal zajlottak régészeti feltárások, mely során a paleolitikum, neolitikum és a bronzkor időszakából kerültek elő leletek. Az egyik legérdekesebb, az újkőkori Lengyeli kultúra emlékanyagához köthető, egy bika alakú, belül üreges agyagtárgy. Nézzük most meg közelebbről!

Az őskor időszakából számos, emberi arcot és alakot mintázó agyagból formált idolok ismertek. Számuk az újkőkor idején igazán számottevő, de az új feltárásoknak köszönhetően egyre több rézkori és bronzkori példányuk is előkerült. Gyűjteményünkben közel 10 bronzkori példány található, melyek közül két darabot mutatunk be.

Kevés olyan régészeti emlékkel találkozhatunk ma Magyarországon, amelynek másolatát, esetleg 1-1 motívumát közterületen, az eredeti tárgyat őrző múzeumától távol találjuk meg. Ilyen pl. Hatvanban, a hatvani kultúra névadó lelőhelyén egy körforgalomban felállított bronzkori fibula grafikus megjelenése (az már más tészta, hogy a fibula több száz évvel később használt és elterjedt forma, és semmi köze sincs a hatvani kultúrához: a szándék azonban fontos!)

A virtuális műtárgybemutatónk első részében az ún. hordozható tűzhelyeket, görög nevükön pyraunos vagy pyraunon typusú tárgyakat mutatjuk be. A görög elnevezést antik forrásokból ismerjük és eredeti funkciójukban parázstartóként használhatták. Az őskori, elsősorban a bronzkor időszakából ismert darabokat feltehetően főzésre, párolásra használták. Múzeumunk gyűjteménéyben összesen három ilyen tárgy található, ezekből mutatunk most be egyet. 

Nógrád megyében a rendszeres régészeti kutatás a II. világháború után 1950-ben indult újra, melynek kerek évfordulójáról 2010-ben emlékeztünk meg. Az évszám és az évforduló tematikája különösnek tűnhet, de akkor, pontosan 66 évvel ezelőtt állt munkába a megye történetének első, főfoglalkozású régésze a balassagyarmati Palóc Múzeumban. Az 1950-es év a háborút és hadifogolytábort megjárt, de lélekben és tenni akarásban töretlen hittel rendelkező fiatal régészdoktor életében az újrakezdést, a megye történetében pedig a modern régészet kezdetét jelentette: ekkor került Nógrád megyébe Patay Pál. Nógrád megyei kötődését és a régészet iránti elkötelezettségét családi hagyományok is jelzik, hiszen Patay Pál dédnagyapja a megyében  - és magyaroszági viszonylatban is - az első őskori lelőhely feltárójának és egyben a szécsényi múzeum névadójának, Kubinyi Ferencnek volt unokatestvére.